TÖRTÉNELEM


Motto: „Az eröszak büvöletében
mit bánja sok törvényhozó,
hogy mint pusztul el szép fajunk!”


BESZÉLJÜNK az „ÁRPÁDSÁV”-ról
(Szent királyaink jelképe)

Furcsa dologra kaptam fel a fejem. A Duna Televízióban Lendvai Ildikó beszél. Mit is mond? Érdemes odafigyelni. Minden retorikai hibája mellett nagyon érdekes. Éppen gyalázza ezeréves szinbolumunkat, vagyis nemzeti múltunkat.

DUNA TELEVÍZIÓ hírek, 2006. szeptember 23. (szombat) (?)

Lendvai Ildikó MSzP, parlamenti frakcióvezetö

„....baj, mert nincs az a mondanivaló, ami mentséget ad az árpádsávos zászlók alatti szónoklatra, és nincs az a szándék az a békítö szándék ami mentséget ad arra, hogy a FIDESZ alelnöke, a magyar közélet egyik vezetö személyisége mikrofonja azonos legyen....”

Téma
A FIDESZ a szélsöjobboldal túszává vált, saját legfelelötlenebb politikusainak túszává.

Ah egy fecske nem csinál nyarat! Gondoltam. Bár úgy is fogalmazhattam volna; ime egy elfogult, tájékozatlan ember, akitöl elvárható lenne egy kissé magasabb színvonal ... egy honatyától, pardon egy honanyától.

Pár nap múlva ismét hallom, hogy valaki, a politikai elit soraiból ismét gyalázkodik.

DUNA TELEVÍZIÓ választási közvetítés, 2006. október 01. (vasárnap)
Horn Gábor ügyvivö, SzDSz kampányfönök, Liberálisok Háza, riporter Zakar Ádám.

Téma

Solyom László államelnök megszólalását fontosnak tartja, de nem ért vele egyet. (Ebben a beszédében az államfö névszerint felkéri, indítványozza Gyurcsán Ferenc miniszterelnök lemondását, bár kijelenti, hogy öneki erre nincs jogosúltsága.)

„Nem azt láttam, hogy Magyarország(ö-ö) akárcsak kis része is az utcán lenne azt láttam, hogy néhány száz, vagy néhény ezer ember idönként randalorozik (nem elütés, így mondta: randalorozik) az utcán a Kossuth téren árpádsávos zászlók alatt ötven zsidónak gondolt politikus nevét olvassák föl, az Egészséges Fejbör nevü (e) együttes szélsöséges rasszista (e-e-e-e) együttes játszik a Kossuth téren a parlament elött (t) a bámészkodóknak.....”

Itt már retorikai hibáról sem beszélhetünk, egyszerüen makog. (e-e-e-e)
Ez most egy felelös liberális politikus szájából hangzott el.

(A felolvasott nevek, utólagos értesülésem szerint azt kívánták demonstrálni, hogy hazánkban nincs antiszemitizmus, békében megférnek egymás mellett a politikai élet széles palettáján zsidó és keresztény, vagy éppen materialista politikusok, hiszen mindnyájan megyarok. Esetleg a pártok politikusai feszülnek egymásnak függetlenül faji, vagy vallási hovátartozástól. Felsorolhatnék itt most számos zsidó származásu magyar hazafit, de egy is elég: Vámbéry Ármin.)

Az idézett szövegben, zárójelben szereplö betük a riportalany makogásának hü idézése.
Háttér Kovács Pistike emeletnagyságú képe.

Még mindig nem vettem komolyan, de azért a fejcsóválásom nem maradt el.
Ám amikor harmadszor is elhangzott egy és ugyanazon vélemény, most már nevén nevezve a gyereket, vagyis egyszerüen nyilasoknak, vagyis fasisztáknak minösitette eme jelkép (az árpádsáv) használóit. (Retorikai hiba itt is akad.)

DUNA TELEVÍZIÓ Közbeszéd címü müsor, 2006. október 10. (kedd)
Fodor Gábor SzDSz ügyvívö

Téma (többek közt)

Szekeres Imre beszédének kiszivárogtatása. A témától függetlenül kitér az utcai tüntetésekre és az árpádsávos zászlóra. Kifejti, hogy ö a feltétlen demokrácia híve.

„...másfelöl ezeknek a tüntetéseknek ellátni a politikai tartalmát szinbolum rendszereként, én épp tegnap beszéltem a parlamentben az árpádávos szászló problematikájáról, amiknek hát van egy súlyos jelentése a magyar közéletbe, hogy hát a magyar nyilasokat jelenti, és azér ez azt mondom, hogy ezzel nem szabad közösséget vállalni, harmadrész meg hát azt is látni kell, hogy ultimátumot, se lehet megfogalmazni szerintem egy demokráciába nem lehet felszólítani adómegtagadásra, nem lehet fenyegetözni útlezárásokra.....”

Nézzük csak a népi bölcseletet, hogyan is szól a közmondás?

-Elöször véletlen.....,
-másodszor baleset.....,
-na de harmadszor.....(!?)

Egy kis kitérö

Felötlött bennem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök unalomig emlegetett szavajárása:

„....a harmadik köztársaság...”

Na már most vizsgáljuk meg ezt a kérdést:

-I. köztársaság 1918. nov. 06. Népköztársaság. (Károlyi Mihály)
-II. köztársaság 1919. márc. 21. Tanácsköztársaság. (Kun Béla)
-III. köztársaság 1947. febr. 10. Magyar Köztársaság. (Tildy Zoltán)
-IV. kötársaság 1948. dec. 10. Magyar Népköztársaság. (Szakasits Árpád)
-V. köztársaság 1989. okt. 23. Magyar Köztársaság. (Szürös Mátyás id.)

Akárhogy számolom ez már az ötödik köztársaság. (Itt most nem kívánok beszélni arról a tévhitröl, hogy Kossuth Lajos 1849-ben kikiáltott volna egy Dunamenti Köztársaságot, valamint ö lett volna az államelnök. Kossuth, a Habsburg-ház detronizációja után -debreceni országgyülés- kormányzó volt, Magyarország államformája pedig királyság.)

Felmerül a gondolat; ez egy valamit takargatni kívánó megnyílvánulás, vagy pedig miniszterelnökünk történelmi ismereteiben hatalmas ür tátong.

Vissza az árpádsávhoz

Úgy tünik, hogy a téma már korábban is felmerült, mert Pandula Attila, a Magyar Heraldikai Társaság fötitkára 2003-ban a következö nyilazkozatot tette:

„Akit az árpádsávos lobogó iritál, nem ismeri a történelmi hátterét.”

Rövid áttekintés az „árpádsáv”-ról, a teljesség igénye nélkül.

-Az ásatások, a szumir örökség feltárása nyomán, homlokzatdíszként találtak rá ez eddig elsö nyomra Eridu városállamban. A régészek a leletet minegy 6000 évre datálják.

-Szent királyink -kezdve szt. Istvántól- cimerpajzsán mintegy ezer éve megtalálható. Erröl tanúskodnak a Képeskrónika szines miniaturái.

-Szinte valamennyi történelmi címerünkben megtalálható, ott szerepel az Anjou liliomok mellett baloldalt. Még a Habsburgok sem tagadták meg, hiszen legitimásukat fejeztéki ki ezzel, büszkén vállalva elödjüknek (a magyar trónon) az Árpád-házat, magukat leányágon „árpádok unokáinak” tekintve.

-Ma több (vár)megye címerében szerepel. Árpádsáv látható a Nemzetvédelmi Egyetem címerében, miként a szintén gyalázott Turul a Nemzetvédelmi Hivatal cimereállata. (Emlékezzünk a budai turulszobor körüli huzavonára.)

-Dr. Bihari Mihály a Magyar Alkotmánybíróság elnöke II. Endre Aranybullája (1222) elött tette le hivatali esküjét, melyen II. Endre oroszlános függöpecsétje is árpádsávos cimerpajzson nyugszik.

A honfoglaláskori magyar használat, illetve kialakulása a hét+egy törzsszövetségre utal, Árpád vezérlö fejedelem fogta össze a magyar törzseket, innen az elnevezés. (Az olvasó most arra gondol bizonyára, hogy a sávok száma nyolc és csak hét törzs szerepel Honfoglaló törzsként. Igen csakhogy, késöbb, a honfoglalás során utóvéd katonai feladatot betöltö két törzs, Kürt és Gyarmat olyannyira megfogyatkozik a folytonos utovéd harcban, hogy egy törzsé egyesülnek: Kürt-Gyarmat néven.)

Végül még beszélhetnénk a mai állami címerünkröl, de erre késöbb térek ki.

A három említett politikus, az árpádsávot az elmúlt napok eseményeivel próbálja kapcsolatba hozni. A Kossuth téren történtekkel, de különösen a szabadságtéri televízió „ostromával”.

A Kossuth téri demostráció. A demonstráció minden embernek, korra, nemre, rangra, politikai nézetre, vallási hovátartozásra, nemzetiségre, söt állampolgárságra való tekintet nélkül alkotmányos joga a Magyar Köztársaság területén. Csupán egyetlen feltétele van: Az eröszak mentesség.

Szabadságtéri TV-székház elleni vandál fellépés. Kommentár nélkül néhány észrevétel:
-A tüntetök többsége ebben nem vesz rész, idös emberek, kismamák karjukon gyermekeikkel.
-A rendörség nem kellö idöben lép fel.
-A felvonúltatott rendöri erök nem elégségesek.
-Egyetlen vízágyú amit bevetnek.
-A fényképek és videofelvételek alapján beazonosított és elöállított személyek gyorsított bírósági felelöségre vonása. Az ítélet három nap elzárás. A három nap nem priolálható. Arcuk a TV-közvetítésnél elhomályosítva. Netán fizetett provokátorok?! (Nem az elsö lenne a kommunizmus szégyenteljes történetében.)

Végül két megnyílvánulás:
-Mádl Ferenc volt államelnök aláírása elsöként áll a beadott peticíon. Megynyilvánulás az MSzP politikusai részéröl; „Hah! ..Nem egy Mádl Ferenc dönti ezt el!”

-Sólyom László államelnök az urnazárás után, de még a kiértékelés elött elött, névszerint Gyurcsány Ferencet felkérte a távozásra, kihangsúlyozva, hogy egy miniszterelnök eltávolítása nem tartozik a hatáskörébe.
Az MSzP frakcióvezetö-helyettese, a Duna Televízió Közbeszéd címü müsorában kifejti, hogy (nem szószerinti idézet):

„Milyen kényes lett egyszerre Sólyom László a demokráciára. Gondoljon csak vissza az ö megválasztására. Én az ö helyében el sem fogadtam volna a tisztséget.”

(Sajnos elöttem a megválasztása és annak kivitele ismeretlen.)

Azt hiszem, hogy ez említett két esethez minden kommentár szükségtelen.

Most pedig állami címerünkröl

Képzelje az olvasó maga elé állami címerünket, mely ott ékesedik útlevelünkön, személyi igazoványunkon, állami szervek körbélyegzöin és még hosszan sorolhatnám.
Rövid leírás: Hosszúkás, alul csúcsban végzödö címerpajzs, középen hosszában hasítva, tetején a Szent Koronával. Jobboldali mezöben, piros alapon, zöld hármashalmon, nyitott (szemböl) háromágú koronában nyugvó fehér kettös kereszt, jelezvén, hogy Magyarország apostoli királyság. (A hármashalom jelentésére most nem térek ki.) A baloldali mezö hétszer vágva (nyolc részre osztva) piros-fehér (ezüst) színek váltakoznak. Ez az „árpádsáv” (utalnék arra, hogy a címerben csak három szín lelhetö fel; piros-fehér-zöld, nemzeti színeink.)
Ez a címer, a rendszerváltást követöen, mint a magyar néptöl nem idegen, hagyományainkat tükrözö jelkép, lett beiktattva, alkotmányosan.

Nem tudom, hogy választott képviselöink tesznek –e esküt az alkotmányra mielött beülnek a parlamentbe, vagy csak egyszerüen helyet foglalnak, de minden esetre kötelesek nemzeti címerünk tiszteletben tartására, mely az alkotmányban foglaltatik. Ennek tükrében címerünk baloldali részét és ezzel a teljes címert egyszerüen lefassisztázni, kimeríti a nemzetgyalázás fogalmát és ha netán esküjük is köti akkor ez egyértelmüen esküszegés, mely akár felelöségre vonást is vonhat maga után.

Nem kívánom habzó szájjal a felelöségre vonás semilyen formáját, tekintem úgy, hogy történelmi ismereteik, ami elvárható lehetne, igen hiányosak, ezért kérem öket és minden felelös politikust, hogy idejük egyrészét szenteljék történelmi ismereteik bövítésére.

Stuttgart, 2006. október 12.

Riester Árpád

(Sajnos a német rendszerü számítógépemen nincs lehetöség a hosszú „ö” és „ü” kiírására, ezért elnézést kérek.)



Ismét az „ÁPÁDSÁVRÓL“

Az elmúlt idökben írt tanúlmányomat az „ÁRPÁDSÁVRÓL” kénytelen vagyok kibövíteni. Vezetö politikusaink részéröl ugyanis, újabb gyalázkodás érte legösibb nemzeti szinbólumunkat az „ÁRPÁDSÁVOS” zászlót. Mégpedig rögtön, az emlékezetes 2006. október 23.-át követö napon a Magyar Parlament üllésén.

Helyszín: Magyar Parlament
Idöpont: 2006. október 24. (délelött)

Felszólaló: Kuncze Gábor SDS képvselö, pártelnök

„Miért nem közlik a saját gyüléseiken, hogy ezekkel a zászlókkal, a nyilas jelképekkel onnan takarodni kell, mert ezekkel semmijen módon nem hajlandóak együttmüködést vállalni.
Amire mutogatnak a képviselötársaim, (feltételezem, hogy a paramenti üllésteremben elhelyezett történelmi zászlókra mutogattak, melyek közt az árpádsávos zászló is megtalálható) az a nyilas idök elötti idöszak, azzal ilyen értelemben probléma nincsen, azóta azonban megváltozott a világ, aki nem képes tanulni a magyar történelemböl az ismét romlásba fogja taszítani az országot. És önök ezen az úton haladnak évek óta és az önök politizálásának a következménye mind az ami tegnap Budapesten látható volt, mer ez nem csak a fideszesek felelösége, hanem ez amit itt láttunk ez a fidesz taktikája, ezt önök csinálták ezzel az országgal tisztelt képviselö társaim.”

Felszólaló: Lendvai Ildikó, frakcióvezetö MSzP

„Tizenhat éve nem volt olyan magyar politikus aki azt mondta az önkormányzati választások után, majd megindulunk a kormány ellen!
Nem volt!
És tizenhat éve nem volt olyan magyar politikus aki radikális eszközökre szólított fel!
Nemvolt! Kivéve egy kis parlamenti pártot, az önök rátens szövetségesét, titkolt szerelmét.
Tizenhat éve nem volt olyan politikus sem aki a törvényes, megválasztott kormányt illegitímnek nevezte!
Most van!
Ami törvénytelen és embertelen manipuláció a politikai retorikával, idézem Semjén frakcióvezetö úr szavait, akkor ez az!
És embertelen manipuláció az is, amit az önök szemhunyás mutat az árpádsávos zászlók kapcsán. Most is közbe kiabálták, igen ott van a tizenöt történelmi zászló között, de az önök barátai mért nem a tizenöt történelmi zászlót viszik a térre? Miért azt az egyet választják ki, ami a hungaristák zászlaja volt?”

A két felszólalás egymásután hangzott el. Lenne hozzáfüzni valóm böven, de nem teszem, ez nem témája ezen kiegészítö tanulmánynak. Itt most kizárólag az árpádsávról írok.

Elsösorban definiálom együtt ezt a két felszólalást, kiválasztott témánk szerint:

1. Az árpádsáv bármilyen megjelenési formáját a közéletben „nyilas” szinbólumnak tekintik, teljesen mindegy számukra, hogy benne van, vagy nincs a fasiszta jelkép, a nyilaskereszt.

2. „A világ megváltozott”, ebböl következik, hogy a megváltozott világban nincs szükség ösi nemzeti szinbolumokra. Múzeumban, vagy a parlamenti üllésterem díszeként még eltürhetö.

3. Akik pedig ragaszkodnak öseink jelképeihez azok egyértelmüen háborús bünosök, nyilas fasiszták és az országot egyértelmüen „romlásba taszítják”.

4. „Embertelen manipuláció”, az ha valaki az árpádsávos zászló láttán, men kezd azonnal tiltakozni ennek használatáért.

5. Miért „csak az árpádsávos zászlót” használják a magyar polgárok, miért nem a többi tizennégy történelmi zászlót. (?)

6. Ez a zászló, már mint az árpádsávos, csak az egykori fajvédö szövetség, a hungaristák zászlaja lehet. (?)

Ezek után vizsgáljuk meg tételesen, a definiált pontokat.
(Itt most nem térek ki a korábbi tanulmányomban foglaltakra, esetleg utalok azokra.)

1.1. Az árpádsáv megjelenési formái igen szerteágazóak. Kezdve a címerpajzstól, -sávjainak számától függetlenül- a homlokzatdíszeken keresztül egészen a zászlókig, melyek szintén különbözö formájúak, a téglalap, négyzet és ezek arányain keresztül egészen a duplafarkú, vagy egyfarkú zászlókig. Ez utóbbi a legrégebbi forma. (Lásd; Képeskrónika.) A címerpajzsok is különbözö formájúak, a kerektöl egészen az ovál pajzsalakig számtalan formát vesznek fel.

1.2. A nyilaskerszt, mint olyan, az ösi idök naptájolója, használata több ezer éves. Régi térképeken, még megtalálható „tájoló jelként”. Ennek elforgatásával jelölték azon kor bölcsei az évszakonkénti napállás más és más pozicióját.

1.3. Mindezek ellenére én magam sem nézném jó szemmel ennek használatát, de megtanultam diferenciálni, és mint tiltott jelkép, a törvényt tisztelni. Ez valóban, az emberek nagy többségének, a magyarországi „nyilas idöket” idézi fel. Ezt a jelképet az árpádsáv mai használói nem tüzik zászlajukra.

2.1. Egy népnek, -föleg ha oly kicsiny mint a magyar- feltétlen ragszkodnia kell ösei szinbolumaihoz, tehát nem lehet rossznéven venni, ha nemzetünk legösibb jelképét, az árpádsávot, különleges ezetek, (mint nemzeti ünnepek, tüntetések, demonstrációk) alkalmak kapcsán szivesen használják.

2.2. A világ igaz, hogy megváltozott, de ez a változás nem jelentheti azt, hogy elvessük öseink jelképeit, men tekintve egyébnek mint múzeumi tárgynak.
Amely nép elveti, megtagadja múltját, annak nincs jelenje és így jövöje sem várható. „Csak a múlt kapcsolja a jelent a jövöbe.”

2.3. A történelem egyik legnagyobb méretü háborúja a napoleoni háborúk voltak. Ha mai szemmel néznénk Napoleon és tábornokai méltán ülnének Nürnbergbe a háborús bünösök padján. A mai Franiciaország igen nagy tiszteletben tartja Napoleont és a hozzá füzödö szinbolumokat többek közt a sast, mely a mai Németország cimerállata.

2.4. Felidézhetném még az angliai „rózsák háborúját” és meg sok-sok háborút Európa történelméböl, Stuart Mária kivágzésétöl, az afrikai és ázsiai népírtásokon keresztül, a nemrég lezajlott dél-szláv háborúig. Ez utóbbiban példáúl a kétfejü sas használatát. (Az öldöklést elkövetö szerb szabadcsapatok és a mai szerb címerállata azonos.)

3.1. Én a magam részéröl erösen megfontolnám azt, -a fent leítakat figyelembe véve- hogy akik ragaszkodnak ösi szinbolumrendszerekhez, azok rögtön háború bünösöknek legyenek kikiáltva. Az, hogy ezek mind-mind fasiszták lennének, (a kisgyermektöl az aggastyánig) Valamint azt sem hinném, hogy országukat egyértelmüen „a romlásba taszítják”.

4.1. Nem világos számomra, hogy miként egyeztethetö össze egy ösi jelkép használata, beleértve még azokat is kik ez ellen nem azonnal tiltakoznak, „emberteölen manipuláció” lenne.

5.1. Hogy miért nem használják a többi történelmi zászlókat? A válasz nagyon egyszerü: A tömegnek elfelejtették az „elvtársak” megtanítani a magyar történelmet, hiányos a tömeg történeti ismerete, egyszerüen nem ismeri a többi történelmi zászlót. Az árpádsáv és ennek különbözö formái középületeken, városok, megyék cimerein jól láthatóak, így azok közismertek.

6.1. Ha egyszer egy egyesület, mozgalom, állam, egy ösi jelképet kisajátít magának a rossz és a gonosz érdekében, akkor ez már örök idökre elátozott jelkép? Még akkor is, ha ehhez a dicsö múlt kapcsolódik?

6.2. Vizsgáljuk meg Hitler, a náci Németország, az akkori hatalmi párt zászlaját. A zászló melyet használtak kétféle volt: Téglalapalapú vörös szászló, közepén fehér körben a fekete horogkereszt, továbbá szintén téglalapalapú, egyforma szélességü, piros-fehér-piros szinkonbináció, közepén fehér körben fekete horogkereszt. (A horogkereszt ösi indiai napszinbólum, Indiában ma is használatos. Németországban, ahol egyértelmüen tiltott jelkép, tilalmi használata nem vonatkozik a népviseletbe öltözött -Németországban élö- indiaiakra, velük gyakran találkozni német nagyvárosok utcáin.)

6.3. Ilyen alapon, ahogy ezt az elözöekben leírtam, gyülöletes lehet mindenki számára a munkásmozgalom vörös zászlaja, minden nép zászlaja, mely vörös alapú, mem véve figyelembe, hogy mi van esetleg a sarkábn kirakva. Példa erre; az egykori szovjet zászló, a mai kinai zászló, stb.

6.4. A náci németország másodiknak említett zászlaja, ha kivesszük közepéböl a horogkeresztet, az bizony szomszédunk, a mai Osztrák Köztársaság zászlaja, vagyis elvonatkoztatva ugyan az a helyzet mint az árpádsávos zászlóval. Mindkettö jóval régebbi a fasizmusnál, mindkettöbe a kor fasisztái belehelyezték a horog- illetve a nyilaskeresztet, mint fasiszta jelképet. Ezt a jelképet kivesszük a zászlóból már nem fasiszta, mint az osztrák zászló, akkor az árpádsávos zászlóból kivéve a fasiszta jelképet miért marad mégis fasiszta?
(Erre kellene választ adniuk az idézett politikusainknak, nem csak szajkózni valamit, aminek tán még az ételmét sem tudják, kellö történelmi ismeretek hiányában. (Utalnék itt elözö tanulmányomra, Gyurcsány Ferenc téves megállapítására, a „harmadik köztársaságra”, de még hosszan sorolhatnám történelmi ismereteik hiányosságait.)

És végezetül utalva Kuncze Gábor szavaira: „...az a nyilas idö elötti idöszak, azzal ilyen értelemben probléma nincsen,...” Ha már egyszer valami egy fasiszta jelképet kap, akárcsak igen rövid idöre, (Szálasi pár hónapig volt hatalmon), ha az a valami, jelen esetben az árpádsávos zászló „szálasi kor” elött készült „probléma nincsen”, de ha utána, ha nem is taltalmazva a fasiszta szinbólumot, már baj van. A baj csak egyébként az, hogy egy zászló elkészítési idejét meg lehet –e állapítani, kivéve a parlamenti üllésteremben elhelyezett zászlót, mely e szerint az egyetlen árpádávos zászló melyet még úgy-ahogy el lehet viselni.

Tovább is lehet ezt fokozni, akár hiszi az olvasó akár nem. Például Szálasi nemzetvezetöt Ferencnek hívták. Kunze Gábor elmélete szerint „azzal baj nincsen” aki Szálasi hatalomra jutása elött lett Ferenc névre keresztelve, de aki utána kapta és viseli ezt a nevet, minegy, hogy milyen felfogású, pártállásu, az egyértelmüen „embertelen, manipuláns” (lásd Lendvai Ildikót szavait) beleértve Gyurcsány Ferencet is.


Stuttgart, 2006. november 30.

(Sajnos a német rendszerü számítógépemen nincs lehetöség a hosszú „ö” és „ü” kiírására, ezért elnézést kérek.)